Utak és határok 1919-ben

Bár életéről viszonylag keveset tudunk, egy azonban biztos, Karoliny Mihályné, született Róth Helén bátor nő volt. Édesapja Róth Márton, a legendás tátrai felfedező és híres iglói tanár neve számos helyen fennmaradt, de lánya alakja leginkább csak kézzel írt és nyomtatásban most először megjelenő visszaemlékezéséből rajzolódik ki.

Karoliny Mihályné korai halála miatt nem folytatódik az egyre keserűbbé váló történet Aradon és Székelykeresztúron. Ami a most kiadásra kerülő könyv vezérfonala, az egy tiltott határátkelés története az akkori Magyarországra. Róth Helént gyermekei és hazája iránti aggodalma késztette a lezárt határon való kockázatos átkelésre egy viharos történelmi időszakban. Az 1919-ben történt események indították arra is, hogy lejegyezze visszaemlékezéseit. Ez a korszak korábbi, megszokott világát gyökerestől forgatta fel. Ő, a középosztálybeli, törvénytisztelő, művészeteket kedvelő nő nekivágott a kockázatos útnak, mert az idegen seregek által körülvett Magyarországra akart bejutni, és gyermekeit hazahozni Aradra. A visszaemlékezés egy ritka történelmi aspektusból és egy nő szemszögéből láttatja az akkori Aradot és Budapestet, a Kommünt, a korabeli diákságot és az azt követő időszakot. Izgalmas olvasmány.

A kézirat megmentése fiának, Karoliny Mártonnak köszönhető. A jelenlegi szerkesztett kiadás pedig dédunokájának, Sándor Juditnak. Ablonczy Balázs és Kádár Judit bevezetőjükben betekintést nyújtanak abba korba, amelyben a mű született, egyszersmind elhelyezve Karoliny Mihálynét az akkori viszontagságos kor körülményei közé.