Kelemen Ágnes: Gilgames és Enkidu

Gilgames ​és Enkidu kedves, rajzos, örökérvényű története elevenedik fel e szívet-szemet gyönyörködtető mesekönyv lapjain. Sin-leqe-uninni, a Kr. e. XII. században élt babiloni írnok Gilgames személyéhez fűződő sumir eredetű népmeséket dolgozott egybe, s kikerekedett belőle a 12 táblás Gilgames eposz. Eredetileg a csillagos égen lejátszódó történetet a földön Gilgames, Uruk királya és hű társa, Enkidu személyesíti meg. Az ékiratokban Izdubarnak, a fényes fokos gyermekének nevezett Gilgames az Oroszlán csillagképből indul, társa Enkidu az Ikrek csillagképben jelenik meg, s csatlakozik hozzá. A XIX. században Gilgames személyét teljes joggal azonosították Nimróddal, ki „hatalmas volt az Úr elôtt”, és népének épített városokat létesített. A két, látszólag különböző személyt sok azonos vonás kapcsolja egybe. Mindkettô városépítô volt. Mindkettő ugyanazon a területen, ugyanazon városban uralkodott, ugyanazon tulajdonságokkal rendelkeztek, s ebből kifolyólag a kalandjaik is azonosak lehettek. A bibliai Nimród, a „hatalmas vadász az Úr előtt”, – a sumir ékiratokban az „ég hűséges pásztora”– felkerült az égre, Orion csillagképként ragyog az északi égbolton. A forrásokból és a tanulmányokból kikerekedik, a magyar krónikákban Nemrót, a magyarok és hunok ősapja azonos Gilgames/Nimróddal. E mind a gyermekeket, mind az idősebbeket megszólító könyvecske valójában a magyarság ősapjáról, Nimródról szól.