A kikiáltó

A hetvenes évek egyik legkiválóbb, legnagyobb sikerű, ám mára méltatlanul elfeledett horrorregénye – egyszerre tiszteleg Shirley Jackson A sorsolás című novellája előtt, és előlegezi meg a Hasznos Holmikat Stephen Kingtől. New Hampshire egy félreeső szegletében, a mezőgazdasággal foglalkozó Harlowe nevű városkában, ahol az élet alig változott az elmúlt néhány évtizedben, John Moore és a felesége, Mim a föld megműveléséből él, amely generációk óta a családjuké. Ám amikor megérkezik a városba a karizmatikus Perly Dunsmore, és elkezd adományokat gyűjteni az árveréseihez, a dolgok lassan baljós fordulatot vesznek. Miközben a kikiáltó véghez viszi borzalmas, kiismerhetetlen tervét, Moore-ékat és Harlowe lakóit fokozatosan, de kérlelhetetlenül megfosztják a szabadságuktól, az anyagi javaiktól, és talán az életük is veszélybe kerül. Az 1975-ben megjelent A kikiáltó korának egyik legnagyobb horrorszenzációja volt: hátborzongató, rémületes mestermű, amelyben lassan, lapról lapra erősödik a szorongás és az iszonyat. Több mint egymillió példányt adtak el belőle, és szerzőjére alighanem hatalmas karrier vált volna, ha nem hal meg váratlanul agydaganatban egy évvel később, harmincnyolc évesen. A kötet tartalmazza Grady Hendrix bevezetőjét és Samson férjének utószavát.
A könyvről mondták:
„A lopakodó borzalom akkor veti ránk magát, amikor a legkevésbé számítunk rá. Igazi gyomros!” Cleveland Press „Megrázó olvasmány.” Denver Post „Nagy műgonddal formált dinamitrúd… A szerző mintha azt állítaná, hogy bármit is mondanak, az emberek hajlandóak apránként lemondani a lelkükről, hogy elárverezzék annak, aki a legtöbbet ajánlja érte. Samson regénye feszült és magával ragadó, rég nem találkoztam már ennyire letehetetlen és erőszakos befejezéssel.” Newsday